|
Balzsamosan meleg a
szeptemberi éjszaka. A nyitott ablakon, a zárt spaletták alatt felszűrődnek
az utca túloldalán csak karnyújtásnyira lévő szomszéd lakások és az utca
esti hangjai, hangos beszélgetés, a tv-ben folyó meccs hurrázásai, a főzés
és a vacsora edény csörömpölése. Valószínűleg így zajlik ez évszázadok óta,
itt mindenki mindenről mindent tud, akár akarja valaki, akár nem, ez másképp
nem lehet, az emberek annyira összezártan élnek.
Laptopom a ropogós hófehér lepedőn, az évszázados gerendákat számolgatom a
fejem felett. Egy óriási, több férfikar vastagságú, fekete és szúrágta
keresztgerenda között halszálkára emlékeztető hosszanti keskenyebb gerendák
tartják a hullámzó mennyezetet, köztük a gyönyörű színű, siena vörös tégla.
Sehol egy derékszög vagy egy párhuzamos gerenda, de csodák csodájára ezek a
kőházak dacolnak az évszázadokkal. Elképzelem, ahogy valaki több száz évvel
ezelőtt ugyanezek között a falak között élte életét. Most már sokadszorra
kell újra konstatálnom magamban az érzést, hogy sehol nem tűnik ennyire
kézzel foghatóan közelinek a múlt jelenléte, mint ezekben a középkori
városokban. Ha behunyom a szemem, az évszázadok pókhálószerű fátylán át
elképzelem a lányt, amint aranyhaja szétterül a finom vánkoson és a magas,
párnákkal tömött ágyban fekve álmodik.
A tegnapi alkonyatot tájfotózással töltöttük. Szerintem a kocsi is unta már,
hogy minden 500 m után kipattantam, hogy újabb és újabb kattintással
próbáljam megörökíteni a táj szépségét. A Pienza környéki táj szépsége
valóban elmondhatatlan. Sokan úgy tartják, ez Toscana valódi arca. Ecset, de
legalábbis fényképezőgép után kiált, mert egyszerűen nem lehet tovább menni
anélkül, hogy valamilyen formában ne próbáljuk megörökíteni. Ezt teszi a ma
embere, fényképezőgéppel a kezében és ezt teszik a festők, évszázadok óta,
mind a mai napig. A festményekről, akvarellekről, és Toscana minden
gyönyörűséges, kézzel festett kerámiájáról ugyanaz köszön vissza: az
égővörös és a sárga színeinek ezer árnyalatában úszó toszkán föld, magányos
vándorként álldogáló bokrok vagy fák a felszántott földek közepén, lágyan
hullámzó búzamezők a dombok hajlatain, égő vörös pipacsszőnyeg a lejtők
alján, karcsú ciprussorok között kanyargó út a dombtetőn trónoló, magányosan
álló kőtanyákig, udvarházakig. Az idő itt is megállt, már évszázadok óta... Folyt.köv.
A kerámia boltok gyönyörű, kézzel
festett kerámiáiról is a toszkán táj szépsége köszön vissza
A kerámia boltok gyönyörű, kézzel
festett kerámiáiról is a toszkán táj szépsége köszön vissza
A kerámia boltok gyönyörű, kézzel
festett kerámiáiról is a toszkán táj szépsége köszön vissza
Tájkép Pienza környékéről
Tájkép Pienza környékéről
Tájkép Pienza környékéről
Tájkép Pienza környékéről - a
klasszikus képeslapfotó
Ilyen egy szeptemberi naplemente a
Val d'Orcia dombjai között
Különböző régi tárgyakra (pl. ásó,
eke, pecsenyés serpenyő!)festett toszkán csendéletek az antik piacon
Sarteano-ban
És igen. Itt vannak a kedvenceim, a
különböző tegolák
Nagyon igényes Bottega del Arte
Anghiari-ban, csupa régi tegolára festett tájkép - az árukat már meg se
mertem kérdezni...
|
